Róma szerint azért vannak a háborúk a világban, mert Oroszország nem tagadja meg a saját, ortodox hitét és nem tér át a római katolikus hitre. Ha az ortodox Oroszország "megtérne" és római katolikussá válna, akkor azonnal kitörne a világbéke - sulykolja a Vatikán vagy 1 milliárd kvázi római katolikus fejébe szerte a világon.

Ezt állítólag egy kis spanyol faluban, Fatimában üzente meg az orosz népnek a Vatikánon keresztül Szűz Mária, három írástudatlan kis pásztorgyerek útján még 1917-ben. Fatima egyébként Mohamed próféta lányáról kapta a nevét.

Azok, akik most a Vatikán nevében ismét az orosz keresztények ellen uszítanak és "megtérésre" szólítják fel egy 2000 éves keresztény egyház tagjait, azok tényleg nem szégyellik magukat?

Oroszország szerencsére azóta se "tért meg" és nem dobta el az Egyház 2000 éves hitét és hagyományait csak azért, hogy összeolvadjon egy 1000 évvel később (!), egy bizonyos Leó pápa által alapított egyházzal és római katolikussá váljon.

akikhez a Vatikán és a római katolikus, valamint a  görögkatolikus papok hangja elér. Ha ugyanis valakinek meg kellene térnie, akkor az éppen a Vatikán lenne, ha egy kicsit is belegondolunk a jelen állapotába. Amíg az ortodox hívők szemében keresgélik a szálkát, addig se kell a saját szemükben úszkáló méretes gerendákkal foglalkozni.

Ezt a tamtamot most - milyen véletlen - magyar és külföldi katolikus internetes fórumokon is elkezdték verni.

(Kép: pozitivnybatushka.ru)

Már ott gyanús a dolog, hogy ha Mária mondani akarna valamit az ortodox hívőknek, akkor miért nem velük beszéli meg, miért a Vatikánon keresztül üzenget? 

Hiszen az ortodox Egyházat maga Jézus alapította 33-ban Jeruzsálemben, míg a Vatikáni székhelyű római katolikusok csak azóta léteznek, mint egyház, amióta 1053-ban kiváltak az Egyházból, mivel nem tudták elviselni, hogy a másik négy patriarchátus (Konstantinápoly, Alexandria, Antiochia és Jeruzsálem) nem akarja maga fölé despotának a Római patriarchátust, aminek a jogutódja a mai Vatikán, élén a római püspökkel, vagyis a pápával.

(Kép: zlatoust.com)

A kérdést tovább bonyolítja, hogy nem csak az ortodox dogmák szerint, de a római katolikus dogmák szerint is úgy állnak a dolgok, hogy

Ez egyébként nem csak az orosz ortodoxok álláspontja, hanem furcsa módon a római katolikusoké is. Az ő egyértelmű tanításuk is az, hogy a kinyilatkoztatás lezárult az utolsó apostol, János halálával. Vannak persze a római katolikusok életében úgynevezett "magánkinyilatkoztatások", ezekről azonban sorra ki szokott derülni, hogy több köze van a 10 perc hírnév megszerzésének a vágyához, mint Jézushoz vagy Máriához.

De tegyük félre az elvont teológiát és a kikezdhetetlen dogmákat.

10 konkrét, vizuálisan értelmezhető érvet gyűjtöttem össze, hogy a saját véleményemet szemléltessem vele, vagyis azt, hogy miért nem kellene az Orosz Ortodox Egyháznak befeküdnie a Vatikán alá.

Kizárólag a szem-szájnak ingere elv alapján, hiszen Isten azért adott nekünk szemeket, füleket, orrot, nyelvet és bőrt, hogy mindenben, amit látunk, hallunk, megszagolunk, ízlelünk és tapintunk, minden érzékszervünkkel Őt keressük. Szóval a külsőségek ebben az értelemben nagyon is fontosak. 

Kigyűjtöttem néhány képet, csak hogy legyen egy stabil összehasonlítási alap ahhoz, hogy milyen vizuális elemekkel győzött meg engem az ortodox egyház arról, hogy ők azok, akik komolyan veszik az elmúlt 2000 évet, és nem a római katolikusok.

Szóval csak semmi teológia meg dogmatika, nem megyek bele sem a filioque-vitába, sem Róma püspöke tévedhetetlenségének a kérdésébe, sem az oda-vissza kiközösítgetésbe, sem a keresztesek által legyilkolászott bizánci keresztény testvérek tragédiájába.

Maradok, méghozzá 10 tételben a legszűkebben vett tárgyi kultúránál.

(Kép: kegytargy.hu, magyarkurir.hu, sibruc.ru, souloflow.ru)

 A keresztény élet csúcsa és forrása az Eucharisztia. Jézus maga hagyta meg követőinek, hogy csak azok vannak közösségben vele, és csak azok lelke támadhat fel az örök életre, akik "eszik a testét és isszák a vérét". Az Eucharisztiában Jézus testét a kenyér, vérét pedig a bor jelenti, ami Krisztus valóságos testévé és vérévé változik a liturgia alatt.

A római katolikusok a liturgia során ehhez tömeggyártott, száraz ostyát szórnak egy nejlonzacskóból egy edénybe, míg az ortodox templomokban frissen sütött cipókat, "prosphorákat" vágnak szét egy lándzsa formájú késsel, arra emlékezve, hogy Krisztus testét átszúrta Longinus lándzsája. A prosphorából, vagyis Krisztus testéből vágnak ki annyi darabkát, ahány tagjáért imádkoznak külön is a szertartás alatt az Egyháznak.

(Kép: yarnovosti.ru, lampagyujtogato.hu)

Az áldozással, vagyis Krisztus valóságos testének és vérének a vételével kapcsolatban Jézus meghagyta Egyházának, hogy annak a lelke üdvözülhet, aki az Ő  "testét és a vérét" fogyasztja el. Az ortodox liturgián ez meg is történik, míg a római katolikusok csak az ostyából kapnak. Nagyon ritka eset, hogy a katolikusok is "két szín alatt" áldozhatnak. Ha ugyan nyitva vannak egyáltalán a templomok.

(Kép: teotokos.ru, fotoklikk.hu)

 A gyónás az ortodox világban úgy történik, hogy a pap minden esetben odaül közvetlenül amellé a bűnös mellé, aki a bűneit megvallja. Ebben azt kell látnunk, hogy mivel az ortodox pap magának Krisztusnak a láthatatlan jelenlétét teszi láthatóvá, így aki mellé gyónáskor melléül a pap és letakarja őt a stólájával, amellé az ember mellé maga Jézus ült le láthatatlanul, hogy együtt gyötrődjön a bűneit megvalló emberrel. Ehhez képest a római katolikusoknál a felek beülnek egy szekrénybe és egy rácsos ablakon keresztül konzultálnak.

(Kép: zen.yandex.ru, shutterstock.com)

 A z Egyház történetének a kezdetétől, miután Jézus önkéntes keresztáldozatát keresztek formájában is ábrázolni kezdték, olyan módon mutatták be a szenvedő Bárányt, hogy a feszületre nézve sejteni, érezni lehessen azt a pillanatot, amikor nem csak a test halála állt be, de a lélek is elhagyta a testet, hogy feltámadjon az örök életre, megdicsőítve ezzel az Atyát. Az ortodox kereszteken soha nem szenvedő, hanem mindig egyfajta lebegő testtartásban látjuk Jézust, körülötte a kereszténység szimbólumaival. Ehhez képest a római katolikusok úgy ábrázolják Őt, mint egy kiszenvedett húsdarabot. Úgy, ahogy a pogányok és a zsidók láthatták Őt Jeruzsálemben a keresztfán.

(Kép: quora.com, roslavlep.ru)

 Az ortodox templomokban az ikonosztáz mögötti terület maga az oltár. Az oltárban található a liturgia két legfontosabb "bútordarabja", az előkészítő asztal (жертвенник) és az oltárasztal (престол). Az oltárasztalra helyezi el a pap az előkészített Szent Adományt. A Szent Adoányokat tartalmazó liturgikus edények az antimension nevű kendőre kerülnek.

Az antimensiont a püspök adományozza a templomnak, rajta a saját aláírásával, és az anyagába varrva egy ereklyedarabbal. Az antimension egyfajta "jogosítvány" ahhoz, hogy abban a templomban liturgiát tarthassanak. Az oltárasztalon áll emellett a Szent Adományból a betegek számára félretett Eucharisztia, egy díszes tartóban, ennek neve дарохранительница (darohranitelnitsa).

Az ikonosztáz mögé, az oltárba kizárólag férfiak mehetnek be, az oltárasztalhoz és a rajta elhelyezett liturgikus tárgyakhoz pedig kizárólag papok nyúlhatnak. Az ortodox papok liturgikus ruházatának a része a két csuklójukat eltakaró "porucsi" (Поручи) is, amely Krisztus kötelékeit jelképezik, amelyekkel a keresztfához kötözték Őt és arra emlékeztetik a papságot, hogy mindaz, amit tesznek, az isteni kegyelemnek köszönhetően képesek tenni.

A római katolikus papok liturgikus ruházatának nem része a "porucsi". Hordhatnak helyette karórát, szellőztethetik a karjukat vagy éppen kikandikálhat az alba és a miseruha alól a mackófelső ujja.

(Kép: prarch.com, hram1648.ru)

 A római katolikus templomokban nincs elkülönítve a "szent" és a "profán". Nincs ikonosztáz, ezáltal egybenyitották a szentély részt a hajóval. A hívek nem tiszteletteljesen állnak a liturgia alatt, hanem padokban ülnek, mint valami színházban. A modern római katolikusoknál már az oltárt is kirakták a templomokból, ami felé fordulva a pap keleti irányba fordulva végezhette a felajánlást. Lett helyette "szembemiséző" oltár, ami mögé beállva a papból egy televíziós produkció ceremóniamestere lett, míg a hívők a nézőtéren ülő közönséget adják.

(Kép: twb-catholic.edu.au, nne.ru)

A római katolikus templomokban nem szokása a nőknek kendővel befedni a fejüket. Egy római katolikus szertartáson bármelyik nő részt vehet loboncos hajkoronával, talpig sminkben, kilónyi ékszerrel az ujjain és a nyakában, hozzá ujjatlan topban, miniszoknyában, strandpapucsban. 

Az ortodox liturgián ennek a gondolata se merülhet fel. A férfiak oda illő ruházatban vannak, a nőknek tilos a nadrág, elvárás a karokat takaró blúz és a lábakat teljesen eltakaró hosszú szoknya, és nem csak a nők, de még a kislányok is kifejezetten erre a célra vásárolt templomi kendőt hordanak. A diszkrét smink még elmegy, az ékszerparádé már nem, viszont minden ortodox keresztény felé elvárás, hogy megszentelt ortodox keresztet viseljen a nyakában.

(Kép: mixnews.lv, nskmi.ru)

Ferenc pápa láthatóan eldobta az elődei által nagy becsben tartott püspöki pásztorbotot, rajta a szenvedő Krisztussal. Eldobta a csigavonalban csavarodó végű botot is, amely a szőlőtőre és a szőlővesszőre utalt, sőt azt a változatot is, amelyen a Bárány küzd a csigavonalban köré tekeredő sárkányként ábrázolt sátánnal. Ferenc pápa szívesen parádézik egy pogány asszociációkat keltő, fából készült, Krisztus nélküli "bio" kampósbottal, amiből többféle változat is a rendelkezésére áll a Vatikán kellékes raktárában.

Az ortodox püspökök ezzel szemben - köztük a képen látható Kirill pátriárka is, a püspöki botját illetően is (жезлъ, посохъ) ragaszkodik az ortodox hagyományokhoz. A fordított horgony az Egyház, mint a lelkek üdvözítő hajójának az ősi szimbóluma.

(Kép: cont.ws, piskarevskijhram.ru)

 A római katolikus templomokban bármilyen eszköz megengedett, amit hangszerként lehet használni és hangokat lehet belőle kicsiholni. A felső képen látható templomi orgona már nem menő, helyette gyakran találkozhat az ember szintetizátoros zenekísérettel, vagy gitáros agit-prop rigmusokkal, de láttam már olyan élő közvetítést is egy budapesti katolikus templomból, amelyen minden "zenész" vitte magával azt a hangszert, amit otthon talált és azon játszott, a furulyától kezdve a klarinéten át a flamenco gitárig - abban az utcai ruhájában, ami aznap vasárnap reggel a kezébe akadt. Érdekes élmény volt.

Az ortodox templomokban ezzel szemben kizárt, hogy valaki gitározni vagy szaxizni kezdjen a liturgia alatt. Az instrumentális zene úgy, ahogy van, tilos. Kizárólag a vokális zene elképzelhető, a templom kórusában világi hívek vagy szerzetesek énekelnek. 

(Kép: stannsabbotsford.ca, zen.yandex.ru)

 A római katolikus keresztelés szertatása során meggyújtják a templom "húsvéti" gyertyáját, majd egy tetszőleges pontján a templomnak (kivéve a szentélyt) a gyermek vagy felnőtt fejét meglocsolják pár cseppnyi frissen szentelt vízzel, majd megkenik szent olajjal, a szertartás befejezéseként pedig meggyújtanak egy kis gyertyát, amit a szülők a templomból távozva hazavisznek magukkal.

Az ortodox keresztelő során ezzel szemben a teljes testet merítik a keresztelő medence vizébe, emlékezve arra a napra, amikor Jézus megkeresztelkedett a Jordán folyó vizében. A keresztelő medence szélén a szertartás közben három templomi viaszgyertya ég, utalva ezzel a "szentháromságos" egy Isten három "arcára"  vonatkozó tanításra. (Lásd: hüposztaszisz).

Figyelembe véve a fentieket, érdemes elgondolkodni azon, hogy Oroszországnak kellene inkább megtérnie, vagy a minden keresztény hagyományt, szokást, értéket elutasító vagy kiforgató, mindent a feje tetejére állító Vatikánnak.