A kijevi amerikai nagykövetségen beindult a hazugsággyár. A jenki mémgyár szerint 988-ban nem a ruszok, hanem az ukránok keresztelkedtek meg és fogtak lázas templomépítésbe. Egy valódi, vért izzadós mémmel lepték meg a rajongóikat, ami szerint az oroszok és Moszkva még a fasorba se voltak, amikor az ukrán nép már javában hányta magára a keresztet és építette az ortodox templomokat - hol máshol, mint a középkori (!) Ukrajna fővárosában, Kijevben.

Egyetlen aprócska hiba csúszott a számításukba: 988-ben nem az ukránok, hanem a ruszok keresztelkedtek meg, és Kijev nem Ukrajnának volt a fővárosa, hanem a Rusz birodalomnak - tekintettel arra, hogy a világ történelmében Ukrajna sem mint önálló nemzetállam, sem mint "ukrán birodalom" nem is létezett anno domini 1991 előtt.

Persze ha arra számítottak, hogy az átlag amerikai még az átlag európainál is ostobább, és fogalma sincs, mi fán terem a Kijevi Rusz, akkor jó lóra tettek. Se egy átlag európai, se egy átlag amerikai soha életében nem látott még ilyen térképeket, és jó eséllyel úgy fogja leélni az életét, hogy soha nem is fog ilyesmi látni:

(Kép: Európa 900 körül, forrás: hourmo.eu)

Ezért lehet vele gond nélkül elhitetni, hogy 899-ben nem a ruszok, hanem az ukránok keresztelkedtek meg, Kijev nem a Rusz birodalom központja volt, hanem Ukrajna fővárosa és az első ortodox templomokat se az oroszok, hanem az ukrán nép kezdte el építeni Európa földjén:

(Kép: index.hu)

A valóság ezzel szemben az, hogy Ukrajna, mint önálló állam nem csak a 9. században, de később sem létezett, az ukránok, mint nép önállóan sose keresztelkedtek meg és saját, ukrán ortodox templomokat se kezdtek el soha építeni.

Ezt nem ők, hanem a Kijevi Ruszok tették, amely népnek ebben az időben Kijev volt a központja, mert a ruszok későbbi fővárosát, Moszkvát csak 1140 körül alapította meg I. György kijevi nagyfejedelem. (Nincs ebben semmi különös, hogy az oroszok Kijevből Moszkvába cuccoltak át. Magyarországnak se mindig Budapest volt a fővárosa, hanem volt, amikor Székesfehérvár.)

A Gyeszjatyinna templomot  I. Vlagyimir építtette, a Szent Sophia székesegyházat a konstantinápolyi Hagia Sophia mintájára építtette ugyancsak I. Vlagyimir, akiknek a ruszok a keresztény hitüket köszönhetik. A Vidubichi monostort amelyet a mélyen vallásos kijeviek Régészeti intézetként üzemeltettek a szovjet időkben, Bölcs Jaroszláv fia, Békés Vszevolod emeltette, a Szent Mihály monostort pedig II. Szvjatopolk építtette. Egyikük sem ukrán volt, hanem a ruszok fejedelme.

A Kijevi Rusz, más néven a Kijevi Nagyfejedelemség a mai modern Fehéroroszország és Oroszország kulturális és történelmi előzménye.

A feladat tehát a következő:

Ha úgy gondolod, hogy 988-ban nem a ruszok, hanem az ukránok keresztelkedtek meg, és az első ortodox templomokat és monostorokat nem a ruszok, hanem az ukránok építették Kijevben, akkor hajrá, találd meg Ukrajnát a korabeli térképeken (mondjuk, az újkori térképeken is keresheted, ha nincs jobb dolgod, mint nem létező infók után kutakodni):

(Európa 1000 körül, forrás: vividmaps.com)

(Kép: Európa 1100 körül, forrás: reddit.com)

(Kép: Európa 1200 körül, forrás: wikipedia.org)

A Ruszok megkeresztelkedésébe egyébként majdnem hiba csúszott, nem sokon múlt ugyanis, hogy nem a keresztény, hanem a muszlim hitet vették fel.

I. Vlagyimir ugyanis - a korabeli feljegyzések szerint - követeket küldött szerte a világba, hogy találják meg neki a legmegfelelőbb vallást. Az iszlámot állítólag azért vetette el, mert nem engedi a bor és disznóhús fogyasztását; a zsidó hitet azért, mert a zsidókat nyilván elhagyta Isten, hiszen engedte elvenni tőlük Jeruzsálemet. A Konstantinápolyból visszatérő követek viszont arról számoltak be a fejedelemnek, hogy azt se tudták, hogy a földön vannak-e, vagy a mennyországban, miután részt vettek egy liturgikus ünnepen a 360-ban bizánci templommá felszentelt Hagia Sophiában - így a fejedelem az ortodox vallást választotta.

A kijevi ruszok a legendák szerint egy igen kalandos történetnek köszönhetik, hogy tudomást szereztek a Hagia Sophia létezéséről. 

Oleg fejedelem 907-ben állítólag 2000 hajóval és mindegyikben 40 harcossal Bizánc ellen indult. Mikor a harcosok hajói megjelentek Konstantinápoly alatt, Bölcs Leó császár bezáratta a kapukat és elzárta a kikötő bejáratát. Oleg azonban kerekeket szereltetett a hajókra, majd kivárta a megfelelő széljárást és a szárazföldön vitorlázott be a városba.

A történészek nem erősítik meg, hogy a szárazföldi hajókázás valóban megtörtént, az viszont tény, hogy 911-ben Oleg követeket küldött Bizáncba, és kereskedelmi szerződést kötött velük.